A Hangoskodó és a Bölcs

A Hangoskodó FÉL.

Fél, hogy valamiből Neki nem jut elég.

Így a Hangoskodó SZŰK-SÉGBEN ÉRZI magát.

Félelme (FÉL ELME) hajtja, hogy minél többet SZEREZZEN

mások figyelméből, életidejéből, energiájából, pénzéből.

A szerzésre lett „programozva”, és fél-elme hajtja!…

Te mit remélsz tőle? Rábízod az életedet? És a gyerekedet?

Azt HISZI, hogy ha sokat szerez, lecsökken a félelme.

Ezt a Hangoskodók Világa adta be neki, amelyben felnőtt.

Teker is szófogadóan a nagy szerzési versenyben, ám a félelme nem csökken.

A félelem (melyet a Hangoskodók Világa segített feltáplálni), a lelkében van,

és azt nem szünteti meg ANYAGI DOLGOK BIRTOKLÁSA.

Sőt tovább növeli, mert általuk új félelem ébred: félelem az elvesztésüktől.

Közben a Hangoskodók Világa már általa működik, az „újaknak” a példát már ő adja.

Pedig belül a Hangoskodó is arra vágyik, mint mindannyian: hogy

SZERETETBEN ÉLJÜNK.

De eszköztárából az következik, hogy ezt is SZEREZNI akarja!...

A Bölcs nem fél. Ő EGÉSZ.

Mindig tud mit ADNI más EMBERNEK.

Így a Bölcs BŐSÉGBEN ÉL.

Tudja, hogy minden rendelkezésére áll, amire szüksége van.

Ami nem áll rendelkezésére, arról látja, hogy most nincs rá szüksége.

A Bölcs kiárasztja szeretetét, így Őt szeretet veszi körül.

A Bölcs szeretetben él.