Az evolúcióról

Egy lény evolúciójának (fejlődéstörténetének) folyamatában

megkülönböztetek öt szakaszt, öt, jellemzően különböző

viselkedési alapprogram (lényállapot) szerint.

Ezeket A, B, C, D, E betűkkel jelölöm.

Lénynek nevezek egy sejtet, egy állati egyedet, egy fajt, egy embert, emberek valamilyen közösségét,

céget, üzletet, gyárat, népet, falut, várost, emberi társadalmat, stb. Ezek mind más lények csoportjai.

Lényállapotok

A; agresszív

Amikor megszületik egy lény, azzal egy számára ismeretlen, idegen világba csöppen.

Legfőbb ügye – viselkedésének alapprogramja –, hogy életben maradjon.

A állapotú lény:

Vezérlő elve: Életben maradni!

Fő kérdése: Vacsorázok, vagy vacsora lesz belőlem?

Identitása: kezdi megkülönböztetni az Én-t és a Te-t.

Kapcsolata más lényekkel: senkit sem ismer, csak magára számíthat.

Cselekvéseiben: szükségleteit úgy szerzi meg, hogy elveszi, ahogy, és ahonnan tudja.

B; behódoló (alkalmazkodó)

Úgy véli, hogy számára legfontosabb dolog alkalmazkodni a külső szabályokhoz!

Emellett megmaradnak a berögzült Agresszív viselkedési minták.

B állapotú lény:

Vezérlő elve: Alkalmazkodni a külső szabályokhoz!

Fő mondata: Addig nyújtózok, míg a takaróm ér.

Identitása: elfogadja a neki kiosztott szerepeket, elvárásokat.

Úgy tudja, hogy azokhoz kell alkalmazkodnia, különben rosszul jár.

Kapcsolataiban: hatalmi hierarchiába rendeződik.

Döntéseiben: tudomásul veszi a hierarchiában elfoglalt helyét.

Cselekvéseiben: a hierarchiában alatta lévőtől elvesz, a fölötte lévőnek ad, vagypedig

eltűri, hogy az elvegyen tőle.

C; Csaló (versenyző)

Az a mozgatóerő hozza létre, hogy kitörjön a hierarchiában neki kiszabott helyről, és

főnök (szabályalkotó) legyen.

Emellett megmaradnak az eddig berögzült viselkedési minták is, mint

a Behódoló, és az Agresszív.

C állapotú lény:

Vezérlő elve: Szabályalkotóvá válni! (Főnökké válni!) – bármi áron.

Fő mondata: Én mondom meg, mekkora takaróra van szükségem.

Identitása: úgy tudja, hogy az élet egy nagy verseny, és bármi áron meg kell előznie másokat.

Kapcsolataiban: alá-fölérendelt viszonyokban létezik.

Döntéseiben a legfontosabb szempont: a hatalmi hierarchiában minél magasabb szintre kerülni.

Cselekvéseiben Zérus nyereségösszegű játszmákat játszik, és csal.

D; döntését vállaló

Az a felismerés hozza létre, hogy környezetével együtt egy magasabb ökoszisztémás lény részei.

Emellett megmaradnak a már berögzült viselkedési minták is, mint

a Csaló, a Behódoló, és az Agresszív.

D állapotú lény:

Vezérlő elve: közös ügyeket szolgálni, nem egyes emberi érdekeket!

Fő mondata: értelmetlen főnökösdit játszani, csak együtt járhatunk jól, egymás rovására nem.

Identitása: felismerte, hogy környezetével együtt egy magasabb ökoszisztémás lény részei.

Kapcsolataiban: egyenrangú viszonyokat tart fenn.

Döntéseiben: partnereivel, érdekeik közös optimumára törekszik.

Cselekvéseiben: gyakorolja az Együttműködő viselkedést – önfejlesztést végez.

E; együttműködő

Vezérlő elve: Feltétel nélkül együttműködni a vele feltétel nélkül együttműködővel!

Emellett megmaradnak a berögzült viselkedési minták is, mint

a Döntését vállaló, a Csaló, a Behódoló, és az Agresszív.

E állapotú lény:

Fő mondata: Egy lény vagyunk.

Identitása: ÉN-MI tudata van.

Döntéseiben: nem latolgat, nem válogat – hiszen egy lény.

Kapcsolataiban: másik lényekkel egy lényt alkot.

Cselekvéseiben: feltétel nélkül együttműködik a vele feltétel nélkül együttműködővel.

Ekkor létrejön egy magasabb ökoszisztémás lény.

Új lény születik.

A kör folytatódik:

Mint újonnan született lény, folytatja

az „életben maradni” utasítása szerint: A, majd a B, C, D fázisokon keresztül,

míg E szinten létrejön egy megint magasabb ökoszisztémás lény.

Akinek első „dolga”, hogy életben maradjon…

Emberi lényállapotok

Vonatkoztassuk az evolúció alaptörvényét egy emberi életre.

Együttműködő:

Születése előtt, az édesanyja testében egy lényként élnek.

Születésekor egész – már megszokott – világa elpusztul, s egy új, teljesen ismeretlen világba kerül.

Agresszív:

Csecsemőként – jellemzően a szülein keresztül – megszerzi a Neki szükséges dolgokat.

Meghatározza a Neki szükséges időpontokat, mennyiségeket, módozatokat, és érvényesíti akaratát.

Behódoló – alkalmazkodó:

Kisgyermek korát jelenti, hogy megkülönbözteti magát a külvilágtól. Én-tudata keletkezik.

Megkezdi a külvilág megismerését, a szabályokhoz való alkalmazkodást

(a sokat hallott „fogadj szót” szókapcsolaton keresztül).

Csaló – versenyző:

Kamasz korát jelzi, amikor nekifog kialakítani a saját szabályait.

Döntését vállaló:

Felnőtt korát jelzi, amikor felismeri, hogy környezetével együtt egy

magasabb ökoszisztémás lény részei, és megkezdi feltárni lényének belső mozgatóerőit.

Énállapotok

Nem csak életszakaszaimban, hanem

minden időpillanatban valamilyen énállapotban vagyok.

Lehet, hogy a legokosabb állapotomban (D), és

lehet, hogy a legbutábban (A), vagy közte valahol (B, C).

Váltakozva lehetek hol egyik, hol másik állapotban.

Azért nem az E énállapotot jelöltem legokosabb énállapotomnak, mert

azt ébrenléti helyzetben eddig még nem éltem meg.

Az intelligenciaesés törvénye

Nyomás hatására intelligenciaesés történik.

Nyomásként különböző dolgokat élhetünk meg.

Ami rám nyomásként nehezedik, az Neked lehet, hogy nem probléma, és fordítva.

Az Én nyomásom – az enyém, a Te nyomásod a tiéd!

Az intelligenciaesés az aktuális állapotot megelőző

valamelyik Énállapotba kerülést jelenti az A, B, C, D, E skálán.

Kommunikáció

Minden énállapothoz más kommunikáció tartozik.

E és D és állapotban egyenes a kommunikáció, hiszen

egyenrangú felek között zajlik, akik erős érdekközösségben vannak.

C, B, és A állapotban a felek érdekeikben különböznek, akár ellenérdekeltek.

Így nem feltétlenül az egyenes kommunikáció támogatja

a lények érdekérvényesítését.

A szociokibernetikáról

Szociokibernetika: lények társas együttmozgásának mérnöki tudománya.

Lénynek nevezek egy sejtet, egy állati egyedet, egy fajt, egy embert, emberek valamilyen közösségét,

céget, üzletet, gyárat, népet, falut, várost, emberi társadalmat, stb. Ezek mind más lények csoportjai.

A csoportot alkotó lények érzelmei, és érdekei egy sajátos vonzás, távolítás rendszert rajzolnak ki.

Ezt tükrözi a lények csoporton belüli elhelyezkedése, egymástól való fizikai távolsága.

Társas együttmozgás: az egész csoport azonnal reagál bármely részének bármely elmozdulására.

Mérnöki tudomány: mérhető paramétereket fogalmazunk meg, méréseket végzünk,

az összefüggésekre – saját matematikai eszköztárával – képleteket formázunk,

a válaszokat egzakt matematikai műveletek eredményeként kapjuk meg.

Például: térképezzük fel egy lény belső mozgatóerőit (a vonzásokat, taszításokat).

Az erőknek nagysága és iránya van. Ezeket vektorokkal is ábrázolhatjuk.

A vektoroknak kiszámíthatjuk az eredőjét. Ez megmutatja, milyen irányú elmozdulásra kész a lény.

Ha a belső erőket jól térképezem fel, nagy pontossággal meg tudom határozni a lény várható cselekvéseit.

A szociokibernetikai látásmód az evolúciót A, B, C, D, E szakaszokban szemléli.